Kína mindössze negyed évszázad alatt átrajzolta a világ kereskedelmi térképét. A Trump-kormányzat feltett célja, hogy Peking hegemóniáját megdöntve ismét az Egyesült Államokat tegye globális vezérré. Az amerikai elnök legújabb elképzelése szerint kizárná Kínát a globális vámcsökkentésből, majd ismét létrehozva egy (alapvetően) nyugati szövetséget, Kína ellen fordítaná a tömböt, rákényszerítve azt kereskedelmi gyakorlatainak radikális megváltoztatására. Kérdés, hogy a két nagyhatalom között nagy erővel kirobbant kereskedelmi háborúhoz fűződik-e valós érdeke bárkinek is csatlakozni (főleg a kínai piachoz ezer szállal kötődő Európai Unióban), és elegendők lesznek-e Trump vámfenyegetései ahhoz, hogy valóban létrejöjjön egy Kína-ellenes kereskedelmi tömb…
A Visual Capitalist ábrája huszonnégy évet ölel fel, és a lehető legegyszerűbben mutat rá arra, hogy mi is a problémája Donald Trumpnak a kínai kereskedelmi térhódítással. 2000-ben az Egyesült Államok kereskedelme 2 ezermilliárd dollárt tett ki, ami több mint négyszerese volt Kína 474 milliárdjának. Akkoriban Kína még csak olyan országok elsődleges kereskedelmi partnere volt, mint Kuba, Irán, Líbia, Mianmar, Mongólia, Észak-Korea, Omán, Szudán, Tanzánia vagy Vietnám.
Aztán elkezdődött a kínai menetelés, és az új kereskedelmi politika letarolta a világpiacot.
Míg az elmúlt negyed évszázadban az Egyesült Államok kereskedelme 167 százalékkal nőtt, Kína esetében a mutató elérte az 1200 százalékot. Ezzel már 2012-ben megelőzte az amerikaiakat, onnantól pedig meg sem állt addig, amíg tavaly a teljes kereskedelmének az értéke el nem érte a hat ezermilliárd dollárt. Peking jelenleg domináns kereskedelmi partner Ázsiában, Kelet-Európában, a Közel-Keleten, Óceániában, Dél-Amerikában és Afrika nagy részében. Az Egyesült Államokkal kitört kereskedelmi háború pusztító hatásait kivédendő várható, hogy a közeljövőben a feltörekvő piacokat részesíti előnyben kereskedelmi üzletkötései során.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Goodfon
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Három hónap múlva lejár az ideiglenes béke az amerikai és kínai vámfronton. Ha addig nincs megállapodás, újabb tarifák jöhetnek, ami tovább lassíthatja a gazdaságot és megzavarhatja a beszállítói láncokat világszerte. Kérdés, hogy végül mekkora lesz a kár, amelyet a világgazdaság és a kereskedelmi bizalom elszenved.
Kína megújuló energiaforrásai, különösen a nap- és szélenergia, példátlanul magas, huszonhat százalékos részesedést értek el az áramtermelésben a friss adatok szerint. Tavaly a magyar GDP közel négyszeresét kitevő kínai megújuló beruházások nyomán elért ütem azonban több okból fenntarthatatlan.
Kína szembemegy az üzleti trenddel, és csúcsra járatja a lítiumbányászatot. Így tudja megőrizni piacvezető pozícióját – és így tudja biztosítani az ellátási láncok egy kézben tartását. Amerika kereskedelmi háborúja óta nincs kérdés: minden az önellátásról szól.
Megtörtént a terület kiemelt beruházássá nyilvánítása.
p
0
1
10
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 21 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
B_kanya
2025. április 21. 07:30
Amikor az aktuális Huawei harmadannyi sincs, mint az ájfón, de még a Samsungnál is olcsóbb, de tudja mindazt, amit a többi, nincs miről beszélni.
Amikor Kínában gyártják a Föld acéltermelésének több, mint felét, szintén nincs miről beszélni.
Az értékteremtö kemény munka meghozza gyümölcsét.
Ha a vezetök nem harácsolják el azt.
Hanem államilag még támogatják is.
A léhaság, a szórakozda hanyatláshoz vezet.
Föleg, ha a hit is elapad.
Meg az abnormalitást emelik pedesztára jódolgukban. Olyanokra fókuszálva amikre az embereknek nincs valós szüksége.
A többi süket duma.